Pörgés - Spin március 26, 2008
Posted by asterdroid in : sci-fi, könyv, SF, regény, földönkívüli, Föld, bolygó, Mars, társadalom, olvasmány , 2hozzászólásTíznapos eltávon voltam, mikor is volt időm olvasni. Előre örültem, megmondom őszintén, hogy végre kezembe vehetem Robert Charles Wilson Pörgés (Spin) c. regényét. A történet három barátról szól, közülük Tyler Dupree az, aki elmeséli életüket attól fogva, hogy valakik körülzárják a Földet egy hártya-szerű valamivel. Nincs többé csillagfény, a Nap fénye moderált és a Pörgés-hártyán kívül száguld a valós idő. Benn, a védett Föld az apokalipszist várja, eluralkodik a kétségbeesés, hiszen a Nap közben óriásira nő.
Mindenki másképp éli meg a Pörgést, az emberi kapcsolatok, szerelmek is ennek megfelelően alakulnak. A barátok elsodródnak egymástól, majd újra találkoznak, végleg sosem szakadnak el. Egyikük, Jason, a világmindenség titkaira keresi a választ, a Föld megmentésén fáradozik. Testvére, Diane, elmenekül félelmei és érzelmei elől egy vallási szektába. Tyler pedig mindkettejük mellett kitart, segíti őket, az események sűrűjében is ott van, de magánemberként is, mások problémáiban is helytáll a zűrzavarban.
Nem lehet letenni, annyira izgalmas, klasszikus sci-fi, árnyalt szereplőkkel, igazi emberi történet, társadalomrajz, szóval igazi regény is egyben.
Ajánlom mindenkinek, nem csak SF rajongóknak, mert olyan témákat bonclogat, melyek mindannyiunkat érdekelhetnek.
Pörögj rá!
Újbudapest, pár millió év múlva március 6, 2008
Posted by asterdroid in : sci-fi, könyv, regény, Föld, Budapest, olvasmány , hozzászólás
Most olvastam László Zoltán A Keringés című sci-fijét.
Egyébként is szeretem az olyan sztorikat, melyeknek nem csók a vége. Különösen, ha sci-fi. (Mátrix: fujjjjjj.) Az időutazás ráadásul igen jó téma. Mivel olyannyira lehetetlen a jelenlegi emberi tudás szerint, szinte bármit ki lehet hozni belőle. Na, ez a könyv nem tartozik a „bármi” kategóriájába. Ez profi munka, vérbeli sci-fi.
A lényeg leltár-szerűen, nagy vonalakban: Egy budapesti lányt elrabolnak egy 2.8 millió évvel későbbi Földre. Apja egy másik időszeletben reked. Egy paleontológus leleteket talál, ufókat lát, majd menekülnie kell. Egy blogújságíró terrorista lesz, majd 2.8 m év múlva találkozik az ufókkal. Mindenféle technikai kütyük, bravúros megoldások, a jövő tudományos eredményei. Ötlet-tűzijáték, fordulatos cselekmény.
Ám minden technikai fejlődés középpontjában az EMBER áll. Az egyén, akinek saját sorsa van. A közösségek, melyek tagjait célok kovácsolják össze. Az emberiség, mint faj, mely túl és tovább akar élni. Az ember, mint milliárdnyi megismételhetetlen és egyszeri személy, de mégis egy faj, melynek természete állandónak tűnik. De vajon több millió év távlatából is így van-e?
Kik vagyunk? Hová tartunk? Milyen lesz a ma jól ismert bolygó néhány millió év múlva? Milyen lesz az ember? Milyen alternatívák felé indulhat el az emberiség, ha túl akarja élni a globális felmelegedést és a pénz mindenhatóságát?
Keressük együtt a választ! Tudom, sokan olvastátok már, de aki még nem: olvasd el és mondj véleményt!
Félbeszakadt megfigyelés február 28, 2008
Posted by asterdroid in : Föld, megfigyelés, munka, reggel , hozzászólásMegfigyelt egyén: ME11f, negyven körüli fehér nő. 2007. 02. 28.
Megfigyelés helye: … (város), Magyarország, Föld.
ME11f megfigyelt tevékenysége nevezett napon:
7.00 Alszik: ágyban, egyedül. Partnere már nem alszik.
7.22 Felébred. Fordul a bal oldalára. Parnere már nincs az ágyban. Kinéz az ajtó felé.
7. 28 Meghallja partnere lépéseit, hívja. Partnere elköszön, rövid csók.
7. 33 Felül, levesz az éjjeliszekrényről egy magazint. Feje alatt megigazítja a párnát. Az ablak felé néz: be vannak húzva a sötétítőfüggönyök. Felkapcsolja az olvasólámpát. Félig ülve olvasni kezd.
7. 47 Már lecsúszott fekvő helyzetbe. Mellkasa fölött tartja a magazint és olvas. Megnézi az órát. Folytatja az olvasást.
7. 54 Megigazítja feje alatt a párnát, oldalra fekszik, olvas tovább.
8.33 Hirtelen ránéz az órára és felemelkedik. Még egyszer megnézi az órát. Leveszi a telefonját az éjjeliszekrényről, azon is megnézi az időt. Az 1 perccel kevesebbet mutat. “A francba!”- mondja félhangosan és felül. “Hogy az ember nem tud normálisan végigolvasni egy sztorit!” Közben a papucsát keresi és sietve kimegy a fürdőszobába. “El fogok késni!”
8.35 Felveszi a fekete melltartóját és trikóját, kimegy a vécére.
8.37 Kezet mos a fürdőszobában. Megfésülködik, visszamegy a nappalin keresztül a hálószobába a hajcsatokért. Feltűzi a haját.
8. 39 Kinyitja a nappaliban lévő szekrénysor egyik felső ajtaját, beletúr a ruhák közé. Nyitva hagyja az ajtaját.
8.40 Az egyik szék támlájáról levesz egy fekete kordnadrágot, belebújik, befűzi a barna műbőr övet, becsatolja.
8.41 A hálószobában kinyitja a ruhásszekrényt, kivesz egy vállfát, levesz róla egy megyypiros, gyűrt anyagú pamutinget és felveszi.
8.42 Viszamegy a nappaliba, a polcról leveszi a parfümjét, befújja magát. Becsukja az előbb nyitvahagyott szekrényajtót. Átsiet a fürdőszobába, kiveszi a zsebes falvédőből a dezodort, befúj vele mindkét hónaljába.
8.43 Felemel a mosógépről egy csokoládébarna, kötött, vékony, bordás mintájú pamutpulóvert. Az alatta lévő levetett, olajzöld blúzt a szennyesbe hajítja. Belebújik két karjával a pulóverbe, majd a fejével is, de csak félig, hirtelen abbahagyja. Szimatol. Leveti, a szennyesbe dobja. Visszamegy a nappaliba, újra kinyitja az előbb becsukott szekrényajtót és körülnéz. Habozik. Megtapogat egy világoskék kardigánt, elfintorodik. Hozzáér egy meggypiros, vastag pulóverhez, kicsit elgondolkodik. Kissé jobbra néz, átsiklik tekintete egy spenótzöld, kézikötésű garbón, majd megállapodik egy vajszínű, vékony pulóveren. Leveszi, belebújik. Kicsit kicsi, lehúzogatja a elejét, ami eleve csúcsos és az ujját, ami japánujj. Megigazítja az alatta kissé összegyűrődött inget és a gallérját.
8.48 Visszamegy a fürdőszobába, kezet és arcot mos. Kinyitja a kontaklencse tárolóját és jobb középső ujjával kiveszi a jobb lencsét. Bal középső- és mutatóujjával széthúzza a jobb szemhéjakat, majd felhelyezi a lencsét a szemgolyóra. Hasonlóan felhelyezi a bal szemre is a bal lencsét. Pislog, forgatja a szemeit. Belenéz a tükörbe, pislog, főleg a jobb szemével, kissé megmasszírozza a szemkörnyéket, de nagyon óvatosan. Gyengéden megtörli törölközővel a szemeket. Újra belenéz a tükörbe.
8.50 Levesz egy tégelyt a polcról, letekeri a tetejét és bekrémezi az arcát egy halvány barackszínű krémmel. Nyolcas alakban bemasszírozza az arcába, majd vékonyan bekeni a homlokát és a nyakát is. Visszazárja a tégelyt, visszateszi a helyére.
8.52 A falvédő egyik zsebéből kivesz egy hosszúkás, henger alakú tárgyat, kinyitja: korrektor; elfedi vele az állát szegélyező, elkapart pattanás hegeket. Visszateszi a korrektort.
8.53 Egy fekete, henger alakú tárgyat vesz ki a falvédő egy zsebéből: szempillaspirál. Kinyitja, kifesti vele először a jobb, majd a bal szempilláját. Visszazárja, elteszi.
8.54 A kontaktlencse tokját belehelyezi egy kis neszeszerbe, behúzza annak cipzárját, bemegy vele a nappaliba, leteszi az asztalra. Az asztalon lévő tárgyak közül egy vékony, nagyalakú könyvet, 3 CD tokot (bennük 4 CD-vel), egy pendrive-ot betesz egy az azstalon fekvő, sárgásbarna, mintás vászon válltáskába.
8.55 Az asztalon fekvő kordbársony mobiltelefon tokot megfogja és bemegy vele a hálószobába, odamegy az éjjeliszekrényhez, leveszi az egyik mobiltelefonját, kihúzza belőle a töltő zsinórját, beteszi a telefont a tokba, becsukja, visszamegy a nappaliba, beteszi a táskába, a táskával kisiet a konyhába, leteszi egy székre.
8.56 Belenéz a hűtőbe, kivesz egy málnás gyümölcsjoghurtot és egy multivitaminos gyümölcslevet. Kinyitja.
…
Itt a kapcsolat megszakadt. Nem tudom, odaért-e időben a munkahelyére, de valószínű, hogy nem.
Mesék a lelőtt kémműholdról (Változatok egy témára) február 24, 2008
Posted by asterdroid in : Föld, műhold, fegyver, USA, Oroszország, Kína, mese , hozzászólásHáttér: A héten a Pentagon egy SM3-assal kilőtte az USA 193 nevű műholdat, amit 2006 december 14-én lőttek fel egy Delta II rakétával és már néhány órával a pályára juttatás után felmondta a szolgálatot.
vs.1
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kémműhold. Pontosabban, nem is egy volt belőle, hanem sok, de ez a bizonyos már 2006 végén hasznavehetetlenné és irányíthatatlanná vált, majd lassan elkezdte közelíteni a Földet. Szép lassan jött, jött, amíg már olyan közel nem ért, hogy akár amatőrök is megfigyelhették. Közben a sajtó világgá kürtölte, hogy akár az emberek fejére is pottyanhat.
- Hűha! – csapott fejére egy generális a Pentagonban, - Mi lesz, ha valakire ráesik? Tájékoztatnunk kell a világ összes országát, hogy vigyázzanak és mindenki szaladjon el előle.
Így is történt. Megijedt mindenki, engem is beleértve. Hanem aztán jött egy okosabb tábornok, akinek más is eszébe jutott:
- Mi lesz, ha a hidrazin üzemanyag lakott területen szóródik szét? – kérdezte a többiektől. Azok elgondolkodtak és egyikük halkan megjegyezte:
- Megint mindenki Amerikát szidja majd, hogy milyen felelőtlen.
- Ilyen kockázatot nem vállalhatunk! – kiáltott fel az okos generális. - Népünk és kormányunk jó híre nem szenvedhet csorbát!
Gyorsan össze is ült egy szakértői bizottság, egy válságstáb, egy kormánybizottság, egy parlamenti vizsgálóbizottság, egy elnöki bizottság és egy ellenőrző bizottság, ja, majd’ elfelejtettem, egy minőségügyi bizottság is. Hosszú hetek munkájával a következőket állapították meg:
1.) A műhold előre nem meghatározható helyen, de bizonyosan Földet fog érni.
2.) A hidrazin belélegezve halálos.
3.) A műhold összeszerelését végző munkások közül B. J. H. felelős azért a műszaki hibáért, amely az eszközt irányíthatatlanná tette.
B. J. H.-t hamarosan letartóztatták, azóta nincs róla hír.
Megnyugodtak a kedélyek, minden bizottsági tag felvette a tiszteletdíját és elment nyaralni melegebb éghajlatra.
Hanem az a nyavalyás műhold csak jött közelebb, csak jött. Még szerencse, hogy a hős elnök, George W. Bush sosem mulasztja el, ha embertársaiért tehet valamit. El is határozta, hogy megakadályozza, hogy a műhold valakire ráessen, vagy hogy mérgező anyaga bárkit is megbetegítsen, netán megöljön.
- Ha csak 1% esély van, hogy emberi életben kár esik, kötelességünk megelőzni a bajt! – mondta, majd éles elméjét megcsillogtatva meg is magyarázta:
- A Föld felszínének több, mint 1%-át lakja ember, vagyis túl nagy a rizikó.Imígyen szólt az elnök, s szavára felkeltek a népek a Pentagonban. A harmadik, még az előző kettőnél is sokkal okosabb generális azt javasolta, hogy lőjék szét a műholdat egy hadihajóról indított rakétával.
Hanem egy könyvelő, az emberiség ellensége, közbevetette:
- Ha szabad megjegyeznem, az akció 40-50 millió dollárba kerülne, honnan vegyünk ennyi pénzt hirtelen?
Na ezt a könyvelőt még ott rögtön, a Pentagonban elhallgattatták és egy másik könyvelőt kerestek, aki talált valami nem kötelezően vállalt szociális feladatot, amelytől el lehetett vonni a szükséges pénzt.
Megvárták, hogy az Atlantis űrrepülőgép visszatérjen, nehogy a robbanáskor keletkezett űrszemét kárt tehessen benne, majd kilőtték a műholdra a rakétát. De nehogy valamelyiktek abba az ostobaságba essék, hogy azt képzelje olyan könnyű volt! Nem, egyáltalán nem volt könnyű! A hírszerzésnek nagyon rövid ideje volt a műhold lelövésére, mindössze 10 másodpercre nyílt meg az ablak. A Hawaiitól nyugatra állomásozó USS Lake Erie cirkálót nézték ki a feladatra, de ott volt még a USS Decatur és a USS Russell rombolóhajó is a közelben, hátha szükség lesz egy második próbálkozásra is.
De persze elsőre eltalálták, hogy is lehetett volna másképp! Mintegy 250 kilométeres magasságban eltalálni egy kb. buszméretű objektumot nem egyszerű, de az amerikai űrtechnika olyan precizitásra képes, hogy nem is gondolnátok, ugye? Meg is erősítette a Pentagon, hogy a tűzgolyó, a gőzfelhő és a színképelemzés által kimutatott hidrazin jelenlét mind arra utal, hogy a manőver sikerrel járt. A mérges gázok szétszóródtak a magasban, a műhold darabjai pedig immár olyan kicsik, hogy a légkörben elhamvadnak és nem jelentenek már veszélyt. Éljen, éljen!
És valóban: az emberek megnyugodtak és boldogan éltek, amíg meg nem haltak.
(forrás: bbcworld.com) vs.2Hol volt, hol nem, volt az USA-nak egy kémműholdja, mely 2006 decemberében bekrepált és nem volt hajlandó többet fennmaradni. Esett lefelé, zuhant nagy sebességgel, vagy szép lassan jött, az most mindegy. Naná, hogy a sajtó azzal rémisztgetett, hogy akár valakinek a fejére is pottyanhat.
Ezt azonban nem hitte el mindenki, például néhány optimista szakértő, akik úgy gondolták, nem jelent veszélyt az emberiség számára. Itt volt például Dr Jehn, az Európai Űrügynökség (ESA) űrszemét elemzője (a guberálókat is lehetne szemételemzőnek hívni, nem?), aki azt hangoztatta, hogy nem is olyan ritka esemény, hogy egy műhold visszazuhan a Földre, tulajdonképpen évente előfordul, csak nem verik nagydobra, mert semmi galibát nem csinál. Általában irányítottan éri el a felszínt, valahová a Csendes-Óceánba esik, ahol nem kerülhetnek ellenséges kézre a hírszerzési adatok. Ráadásul legtöbbször a súrlódás miatt olyannyira felhevül, hogy még a légkörben elég. Csupán a nagytömegű, a hőnek különösképp ellenálló objektumok maradhatnak meg. Az USA 193 esetében ugyan van rá esély, hogy valami megmarad belőle az atmoszférán való áthaladáskor, de Dr Jehn szerint ennek a valószínűsége igen csekély.Megnyugodhattak a kedélyek: „miért pont én kerülnék be abba a „csekélybe”? De mégis, mindenkinek ugyanannyi esélye van, mint nekem. Egyenlő pályák, egyenlő esélyek – csak a Pentagon megy biciklivel.”
Aggodalmunkat annál is kevésbé oszlathatta el Dr Jehn esélylatolgatása, hogy, mint a jó meteorológus, jósolt hideget is, meleget is. Azt mondta, hogy mivel bárhol földet érhet a műhold és nem lehet előre megjósolni a becsapódás helyét, csupán kb. 24 órával az eseményt megelőzően tudnának közelebbit mondani. Egyedül az adhat útbaigazítást, hogy milyen pályára állították eredetileg a műholdat, hogy mely földi pontok felett kellett elhaladnia. A szakértők csupán egy órával a becsapódás előtt állíthatnának valamit is nagy bizonyossággal arról, hogy hol esik a Földre, de ez is csak hozzávetőleges becslés lehet, mert vonala körülbelül 10 ezer km hosszú lenne.
Erre a laikusok azt gondolták: „Persze a Pentagonban biztos tudják a pályaadatokat, csak nem akarják kiadni – a biciklisták.”
„Keine Panik! Tudjuk, hogy merre fog menni, de nem mondjuk meg. Bebebe!” - gondolták a titkolózó generálisok és közben azon törték a fejüket, mit lehetne tenni.
És íme, a földi tudomány nagyszerűsége! Feljuttatni sokkal könnyebb egy műholdat, mint lehozni. Hát igen, a fára is sokkal könnyebb volt annakidején felmászni, mint lejönni róla. Meg kővel megdobni a veszélyes ellenséget, mint okosan távol tartani.
Így aztán a Pentagonban nem számolgatták tovább a pályaadatokat, nem hallgatták tovább a szakértők pro és kontra érvelését, hanem kerestek egy rakétát, amivel ki lehetne próbálni egy Bruce Willis-es figurát.
Így történt, hogy a kémműholdat szétlőtték.Itt a vége, fuss el véle, aki nem hiszi, járjon utána!
vs.3
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy, nem, nem is egy, hanem sok, sok-sok kicsi sárga ember. Nem is az a lényeg, hogy nem fehérek voltak azok a kis kínaiak, hanem az volt velük a baj, hogy nem amerikaiak voltak.
Mindenfélét feltaláltak, mindent gyártottak, minden piacra eljutottak, mindenfélét főztek és sokan szerették a főztjüket. Még azt is elintézték, hogy olimpiát rendezhessenek. Mindenféle hájtek kütyüt gyártottak, tőzsdézni kezdtek, dübörgött a gazdaság, meg minden. Űrprogramjuk rakéta sebességgel haladt, 2003-ban, a világon harmadikként, képesek voltak embert juttatni az űrbe. A kínaiak nemcsak egyszerűen sokan voltak, hanem szervezettek is. Kihasználták a volt politikai nagyhatalmak gyengélkedését és egy idő után sok területen meg is előzték őket.
Mikor már annyi műholdjuk volt, hogy nekik maguknak is meggyűlt a bajuk velük, fogták magukat és lepuffantottak egyet közülük 2007 január 11-én. A Feng Yun 1C jelű időjárási műholdat kb. 865 km magasságban találták el egy a Xiang Űrközpontból kilőtt rakétával.
Na lett is nagy kalamajka! Ugyan az emberek többsége ugyanúgy éldegélt tovább mint addig, még a sajtó is csak úgy mellesleg számolt be a műhold lelövéséről, voltak, akik tudták, hogy mostantól fogva a világ másképp megy tovább.
Ha ugyanis a kínaiak olyan fegyvert tudtak kifejleszteni, mellyel egy magasan keringő időjárási műholdat ki tudnak lőni, akkor akár mások kellemetlenkedő műholdjait is kilőhetik, ha akarják. Össze is csinálták magukat az amerikai Védelmi Minisztériumban. Tiltakoztak gyorsan nemzetközi szinten a keletkező űrszemét ellen, mely kárt tehet a civil és a katonai műholdakban.
A szovjetekkel együtt az USA az 1980-as években már felhagyott a műhold-elhárító rakétarendszerek fejlesztésével, mondták, de ezt kár volt, mert pár hónappal előtte meg pont azt mondták, hogy a nemzetközi felhívással ellentétben nem fogják leállítani a hasonló kísérleteket, ehhez Amerikának joga van.Szóval, hogy a mese fonalát el ne veszítsem, egy gyors pelenkacsere után felidézték, mit is tanítottak nekik a régi-vágású, hidegháborús teniszezők: ha elveszted az adogatásod, azonnal szerezd vissza és vedd el az ellenfeledét! Ki is ötlötték, hogy le lehetne lőni azt az éppen meghibásodott kémműholdat, melyet csak pár hete bocsátottak fel. Lehetőleg titokban, aztán majd utólag megmagyarázzák, ha nagyon muszáj. Sajnos, a sajtó megneszelhetett valamit, mert mikor a tudomásukra jutott, hogy van egy meghibásodott, zuhanó műhold, rögtön fel is tették a kérdést:
- Le fogják lőni rakétával?Mit lehetett erre válaszolni?
- Nem, eszünkbe sem jutott – mondta Gordon Johndroe.
Nem könnyű a nemzetbiztonsági tanács szóvivőjének lenni.
Na most mit csináljanak? A titkos fegyverkísérletnek annyi. Néhány hétig nem hozták szóba a témát, hogy elcsituljanak a kedélyek. Valamit ki kellett találni, most már nem lehetett csak úgy lelőni, valami hihető, nem katonai indoklás kellett. Ekkor valaki a Pentagonban felvetette:
- Esetleg a hidrazin üzemanyag veszélyességére hivatkozva be lehetne adni, hogy szükséges a rakétatámadás.
Így is történt. Elmondták, hogy a megfagyott üzemagyag ellenállóbbá teszi a műholdat az atmoszférán való áthaladáskor keletkező hővel szemben, ezért akár érintetlenül is a Földre juthat a tartály, mely kb. 454 kg hidrazint, vagy még többet is tartalmaz. Ez egy szárazföldi becsapódás esetén két futballpálya méretű területen jelentene veszélyt, belélegezve akár halálos is lehet.
- Ez majd biztosan jól megijeszt mindenkit. Könyörögni fognak, hogy mielőbb lőjük szét! – örvendeztek a nemzetbiztonságiak.Néhány nappal az akció előtt bejelentették a tervet, hivatkozva a fennálló veszélyekre, és bár voltak, akik kétségbe vonták a művelet szükségességét, nem haboztak megtenni. Nem vesztegették a drága időt arra, hogy megvizsgálják, van-e egyáltalán esély arra, hogy szárazföldön, lakott területen szóródjék szét a gáz az esetleg - de nem valószínűleg - épen maradt, majd földetérő tartályból.
Azt gondolták, mindenki örülni fog, hogy megszabadították az emberiséget a veszélytől, de ez nem jött be. Elsőként az oroszok és a kínaiak tiltakoztak.
Az orosz Védelmi Minisztérium álcázott fegyverkísérletnek minősítette az akciót és megjegyezte, hogy számos országnak zuhant már le mérgező anyagot tartalmazó űreszköze, de ez még sosem tett szükségessé rendkívüli intézkedéseket. A kínai Külügyminisztérium szintén tiltakozott és követelte a nemzetközi közösség tájékoztatását a részletekről, hogy minden ország megelőző lépéseket tehessen. Lehet, hogy arra gondoltak ezek a kis sunyi sárgák, hogy majd ők szívesen kilövik az amerikai műholdakat.Andrew Brookes az IISS-től azonban nagy magabiztossággal kijelentette:
- Szerintem nem azért csinálták, hogy megleckéztessék az oroszokat és a kínaiakat. Az amerikaiak tudják, hogy kell egy műholdat eltalálni, ráadásul akár sokkal magasabban mozgó eszközt is ki tudtak lőni 1985-ben egy repülőgépről.Egyszóval, ez az akció nem oszt, nem szoroz, Amerika eddig is csúcs, volt, most is az. Na persze.Az oroszok és a kínaiak felvetették:
- Nekünk nem szabad, csak az amerikaiaknak? Na majd figyeljetek! Lesz még itt tűzijáték!Azok a hétköznapi emberek pedig, akik eddig szép csendben éldegéltek, most elkezdtek félni.Sajna, ennek a mesének nem lett hepiendje. Nézzétek meg ezt a videót:
http://www.youtube.com/watch?v=iZ7g4tejb4Y
Műholdbecsapódás egy hónap múlva? január 27, 2008
Posted by asterdroid in : Föld, műhold, becsapódás , 2hozzászólásEgy meghibásodott nagy amerikai kémműhold valamikor február végén fog visszazuhanni a Földre. A tíztonnás eszközt nem lehet írányítani, ezért egyelőre nem tudni, hol fog földet érni. Gordon Johndroe, az Amerikai Nemzetbiztonsági Szolgálat szóvivője elmondta, számos műhold esett már vissza a Földre az utóbbi években és egyik sem okozott károkat. Egyúttal cáfolta azt is, hogy rakétával akarnák szétlőni a roncsot a becsapódást megelőzendő. Úgy tudni, a navigációs rendszer hibája miatt irányíthatatlanná vált műhold veszélyes anyagokat is tartalmaz. A becsapódás veszélyére minden földi állam kormányának figyelmét felhívták már. (Forrás: The Sunday Times, 2008. január 27.)
Itt tart a földi tudomány? Várj és menekülj, ha pont rád akarna esni?
Egy kisbolygó suhan el a Föld mellett! január 26, 2008
Posted by asterdroid in : Föld, bolygó, Mars, kisbolygó, aszteroida , hozzászólásA Marsot is “meglátogatja” egy kisbolygó!
A jövő héten a Föld és a Mars mellett suhan el egy-egy kisbolygó, de a csillagászok számításai szerint egyik égitest sem jelent veszélyt a két bolygóra. Szerdára virradóra a 2007 TU24 jelű, mintegy 300 méteres méretű aszteroida 550 ezer kilométerre közelíti meg bolygónkat, vagyis a Föld-Hold távolság nagyjából másfélszerésére. Az apró égitestet az amatőr csillagászok akár már kisebb távcsövekkel is megfigyelhetik, a hivatásos űrkutatók pedig kihasználják a kínálkozó alkalmat, és a kaliforniai Goldstone-ban, valamint a Puerto Rico szigetén fekvő Arecibóban létesített óriásteleszkópokkal háromdimenziós felvételeket készítenek róla.
Pontosan egy nappal később a Marsot közelíti meg egy 50 méteres kisbolygó, amely viszont szinte már vészes közelségben, 26 ezer kilométerre süvít el bolygószomszédunk mellett. A számítások szerint azonban, ha lennének is Mars-lakók, hozzánk hasonlón nekik sem kellene félniük, mert parányi az esélye annak, hogy a 2007 Wd5 becsapódik a felszínbe.
Jó két évtized múlva azonban egy veszélyesebb látogató érkezik a Földhöz. A 320 méteres Apophis kisbolygó 2029. április 13-án, ráadásul pénteken immár 36 ezer kilométerre közelíti meg a Földet, majd ezt a manőverét pontosan hét évvel később megismétli. Annak ellenére azonban, hogy a csillagászok számításai szerint ez a kisbolygó sem csapódik be a Föld felszínébe, néhány szakember máris terveket kezdett gyártani arra, hogy szükség esetén miként téríthetnék ki az Apophist pályájáról az ütközés elkerülése érdekében. A kisbolygókövető, -kutató szakemberek azonban esküsznek: a kozmikus karambol esélye egyenlő a nullával. [nepszava.hu]
A kód január 22, 2008
Posted by asterdroid in : blog, földönkívüli, dimenzió, Föld, kommunikáció, nyelv , 1 hozzászólásKommunikációs megfigyelőként az a feladatom, hogy vizsgáljam, különböző fajok hogy kommunikálnak. Nemcsak a Földön, de más világokon is. Jó pár nyelvet is megtanultam már.Mindenféle emberi kommunikációt tanulmányozok, szóbelit, írásbelit, elektronikusat, a művészetet, stb. Vannak olyan kultúrák, ahol csak szóban kommunikálnak, ami szuper, és a metakommunikációval együtt igen mély és sokrétű. Fantasztikus, hogyan hagyományozódik minden tudásuk nemzedékről nemzedékre csupán szóban, minden írásos feljegyzés nélkül. Azok a kultúrák, melyeknek van írása, nagy tudást őriztek meg, de mi van, ha azóta a nyelvük eltűnt és senki sem tudja, megfejteni az írásukat? Sok példa van rá, hogy ha nem áll rendelkezésre egy ugyanolyan tartalmú ismert szöveg, igen-igen nehéz , gyakran lehetetlen megfejteni az írást. A másik irányban sincs egyszerű dolgunk, hiszen még ha ismerjük is az írást, gyakran nem lehet rekonstruálni a beszélt nyelvet. Az egyiptomi hieroglifák esetében például, bár az írást megfejtették, sok jel beszélt formája ismeretlen maradt.A SETI projectben elküldött üzenetek megfejtéséhez először látni kell azt a kultúrát, amely küldte, megtanulni a kommunikációjuk módját, majd azután lehet megtudni, mi is jelentett az üzenet. A ti esetetekben, azt hiszem a legfontosabb üzenet az volt, hogy lézettek.Hát, ami azt illeti, most hogy már majdnem 29 éve élek ’itt’, el tudom mondani nektek, hogy azok az üzenetek elég bénák voltak, különösen azok a keresztszemes hímzésminták. Hogy is tudná valaki, aki még sosem látott benneteket értelmezni azokat a képeket? Most hogy már megtaláltunk benneteket és elkezdtünk kommunikálni veletek, sokkal könnyebb a dolgunk. Nektek sem kell kódolnotok, amit akartok mondani, és most, hogy az elektronikus kommunikációt megoldottuk, én is megtalálom a módját, hogy „beszélhessek” veletek, és ti is velem. Szóban, vagy más módon sokkal nehezebb lenne érintkeznünk, és nem is jutottunk el még technikailag oda, hogy meg tudjuk tenni.Látom, volt, aki elolvasta, amit írtam és reagált is rá. Ez jó, mert egy idő után rá fogtok jönni, milyen fontos, hogy „halljátok a hangunkat”, és talán még fontosabb, hoby mások is hallják a tiéteket.Eddig közülünk nem nagyon volt senki képes arra, hogy üzenjen nektek. Igazság szerint csak én beszélek magyarul elég jól ahhoz, hogy kommunikáljak veletek. Még azoknak a kollégáimnak, akikkel együtt dolgozom ezen a projekten sincs fogalmuk arról, miket beszélek nektek és ti hogyan reagáltok rá. Nem is nagyon érdekli őket a beszélgetésünk tartalma. Csak a digitális technológiátok és az elektronikus kommunikáció technikai háttere izgatja őket. Tanulni akarnak tőletek. Az igazat megvallva, nem is törődnek vele, mit csináltok vagy beszéltek. Én viszont igen. Szerintem lehet, hogy többet tudunk egymásról tanulni, ha nemcsak a technikai részletek fontosak, hanem maga a kommunikáció, az egymással beszélgetés. Fontosak a faj hagyományai, emlékei, értékei, céljai. Fontosak az egyének, a vélemények, a szokványostól eltérő gondolatok. Úgyhogy csak meséljetek magatokról. Különösen az érdekel, mit gondoltok a blogolásról.
Érzékelés 3D-ben és 4D-ben január 21, 2008
Posted by asterdroid in : földönkívüli, dimenzió, Föld, megfigyelés , hozzászólásA ti 3D-s világotokban a tér három érzékelhető dimenziójához vagytok szokva, mindent ezen belül képzeltek el és iszonyú nehéz lenne másképp gondolkodni. De vizsgáljuk meg, vajon az emberek valóban 3D-ben látnak-e.
Ami azt illeti, az emberi szem csak 2D-ben lát, a retinára vetülő kép 2D-s. Viszont mivel két szemetek van, ez a két képet kissé más szögből készült vetület, amit aztán az agy összerak. Ez teszi lehetővé a három dimenzió érzékelését. De valóban így van-e?
Ha közeli tárgyat nézel, két eléggé különböző szögből készült vetülettel van dolga az agyadnak, ebből jó 3D-s képet tud csinálni, meg tudja becsülni a tárgyak távolságát és méretét. Viszont ha például egy távolabbi, mondjuk hegyláncot nézel, akkor nehéz megmondani, melyik csúcs magasabb, illetve megbecsülni az egymástól való távolságukat. Miért is? Mert a két 2D-s kép tulajdonképpen egyforma, hiszen a látószögek különbsége elhanyagolható.
Összefoglalva, a vizuális érzékelésetek alapvetően 2d-s érzékelés, és csak az agyon múlik, hogy összerakja a két 2D-s képet 3D-ssé, illetve a távoli hegylánc esetében tanulással és képzelőerővel lehet 3D-s modellt alkotni a tárgyakról az agyban.
Ami a többi érzékszerveteket illeti, van amelyik, tapintás például, amely az agynak 3D-s képet küld valóban, de eléggé korlátozottan, hiszen csak azokat a tárgyakat érzékeli, melyeket elérsz. A hallás és a szaglás tanulás által válhat 3D-s érzékszervvé és fejlődhet ki a tárgy távolságának észlelése, viszont alakot nem mutat. Ugyanakkor például a denevérek az ultrahang segítségével 3D-t érzékelnek, és sokkal jobban, mint a ti érzékszerveitek, viszont ez is egy viszonylag közeli távolságon belül működik csak.
A vizuális érzékelés és az ultrahangos technika együttese lehetővé tenné számotokra a 3D-s ’látást’, de addig azt kell sajnos mondjam, hogy az emberi érzékelés alapvetően 2D-s marad.
De mi a helyzet a mi érzékelésünkkel? A vizuális érzékelés nálunk is 2D-n alapul, ugyanúgy, mint nálatok, de ezen kívül használunk egy a denevérek ultrahangos hallásához hasonló érzékszervet is a harmadik dimenzióra, és van egy érzékszervünk a negyedikre is, ami a sugárzás spektrumának érzékeléséhez hasonló tevékenységet végez a negyedik (térbeli) dimenzióban. Ez utóbbit képzeld el úgy, mintha színeket látnál, de míg a ti világotokban a valódi szín a részecskék 3D-ben végzett mozgásától függ, addig a mi negyedik dimenziónk érzékelése nem színeket jelent, ez csak hasonlat, hogy jobban megértsd.
Nehéz lenne leírni egy 4D-s tárgyat, pláne képet készíteni róla. Azonban lehetséges vetületeket használni, mint a műszaki rajzban.
Ha nehézséged van a dimenzió fogalmával, lásd:
http://hu.wikipedia.org – dimenzió, negyedik dimenzió
http://edmroa.freehostia.com/vis.html - it mozgókép is bemutatja
A médium január 20, 2008
Posted by asterdroid in : földönkívüli, dimenzió, Föld, üzenet, kommunikáció, megfigyelés, galaxis , hozzászólás
Nem egyszerű megoldani, hogy beférkőzzek a ti három dimenziótokba úgy, hogy ne okozzak galibát. Egyrészt tilos fizikai paradoxont előidéznem, bár mi, ha nem fizikai paradoxon az, hogy egyáltalán ilyen üzeneteket küldök nektek. Másrészt nem szabad semmi olyan technikai információt átadnom, amire magatoktól még nem jöttetek rá. Harmadszor, iszonyú időigényes, mire pont azt az üzenetet, amit én szeretnék, indukálom az elektronikus hálózatban.A fizikai paradoxonnak maximum minimalizálni lehet a hatását, ha már ezzel jár a kommunikáció, akkor legalább ne legyen észrevehető fizikai hatása. A mi világunkban is van persze energia, például fény vagy hő, különféle sugárzások, stb. Néha a ti három dimenziótokban is lehet valamit érzékelni ezekből, úgynevezett fény-lényekről talán te is hallottál. Sokszor szellemeknek, démonoknak, tündéreknek, angyaloknak nevezik őket. Igazából számunkra sem világos, hogyan jut át az energia hozzátok ezekben az esetekben, amolyan kisülés-féleségekről lehet szó. Az én esetemben egy tudományos kísérlet folyik az irányított energia átvitel terén. Az kollégáimmal e csapat részeként dolgozunk. A cél, hogy finomítsuk az eljárást. Mondhatom, sokat kísérleteztünk olyan részein a háromdimenziós univerzumnak, ahol senki nem érzékelhette, ha valami félrement. Egy óriásbolygó holdjain például számos esetben indukáltunk kisebb-nagyobb változást, például egy kis területen jeget olvasztottunk, vagy kisebb köveket robbantottunk szét, enyhe légáramlatot hoztunk létre, stb. A következő lépés az volt, hogy töltéssel rendelkező részecskéket próbáltunk irányítani. Na, annak örülhettek, hogy nem voltatok ott, mert volt pár elektromos kisülés, ami rendesen célba talált. Egy kisbolygót egyszer szépen „megsütöttünk” – nem mintha lett volna rajta valami, de látványnak jó volt. De ennek már sok éve. Azóta kifinomultabbak lettek a módszereink, bár komoly óvintézkedéseket kellett életbe léptetnünk . Például tilos közvetlenül elektromossággal befolyásolni olyan eszközöket, tárgyakat vagy lényeket a ti dimenziótokban, melyekben ez kárt tehet. Inkább közvetetten igyekszünk hatni. Az én kísérletemben például kifejlesztettünk egy részecskemodulátort, ami a mi dimenzióinkból származó energiával hat a ti dimenziótokban lévő részecskékre. Nem volt könnyű kifejleszteni, pláne elindítani ezt az energia-cserén alapuló szerkezetet. Csak kis energiával tudunk dolgozni, de ezen a téren, azt hiszem egész szép eredményt értünk el. Minden bekapcsolt állapotban lévő, internetre csatlakoztatott számítógép médiumként használható. Ittlétem során sokszor volt időm megfigyelni, hol és mikor vannak ilyen gépek. Lehet, hogy egyszer majd a te gépedről is írok valamit?
Nem mi voltunk Roswellben 1947-ben január 18, 2008
Posted by asterdroid in : földönkívüli, dimenzió, Föld , 2hozzászólásHát, ami azt illeti, az nem mi voltunk Roswellben 1947-ben.
Először is, csak 1979-ben jöttünk és nem tudjuk átlépni a mi négydimenziós világunk és a ti háromdimenziósotok közötti határt. pontosabban, pár dolgot át tudunk vinni, most is azt csinálom, de a testünket nem. Próbálkoztunk vele, de még messze a cél. Aztán különben is, mi csak figyelünk. Elég sok adatot összegyűjtöttünk már az univerzumotok fizikájáról, kémiájáról, a Föld biológiájáról, stb. Az igazat megvallva, nem találtunk más intelligens lényeket a galaxisotokban. Fogtuk a ti üzeneteiteket (SETI), de eddig nem találtuk semmiféle technikai civilizáció nyomát. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyedül vagytok. Lehet hogy vannak primitívebb életformák, melyek még nem képesek kifejleszteni a szükséges technikát. Persze az is lehet, hogy valakik nagyon jól álcázzák magukat, ezért nem találtuk meg őket. Aztán még az is lehet, hogy valaki egy másik galaxisból jött Roswellbe, hogy itt zuhanjon le. Őszintén szólva nem tudom elképzelni, hogy egy ennyire fejlett faj idejöjjön, tökéletesen álcázza magát, majd lezuhanjon az USA hadseregének ballon-kísérletei közben a sivatagban. Hülyeség! Másrészt az a két 120 centi magas, nagyfejű lény túlságosan is olyan, amilyennek annakidején a földönkívülieket elképzelték. De nem értem, miért kéne annyira hasonlítaniuk rátok. Ami minket illet, mi tök másmilyenek vagyunk, elhihetitek.